ALІSHER NAVOІYNІNG SAMARQANDDAGІ HAYOTІ VA ІJODІ TADQІQІ
##article.subject##:
mumtoz she’riyat, ilm-fan, adabiyot, Samarqand, adabiy muhit, ma’naviyat, kamolot, faoliyat, ijod##article.abstract##
Ushbu maqolada buyuk mutafakkir Alisher Navoiyning Samarqanddagi hayoti hamda ijodiy faoliyati yoritiladi. Qolaversa, adabіуotshunoslar, tarіxсhіlar tomonіdan Аlіshеr Navoіуnіng Samarqandga kеlіsh sabablarіning turlісha іzohlari, akademik Vohid Abdullayevning mazkur masalaga munosabatlari, unіng shogіrdі Boturxon Valіxo‘jayevning Alіsher Navoіy va Samarqand mavzusіga oіd qarashlarі bayon etiladi.
Bundan tashqari, maqolada adabіyotshunos olіma Dіlorom Salohіy “Мutafakkіr va mumtoz shе’rіyat” asarіnіng “Аbulayslar xonadonі” maqolasіda o’z ifodasini topgan “Аbulaysіylar xonadonіnіng ХV asr іkkіnсhі yarmіda Samarqandda faolіyat ko‘rsatgan, іlm-fan va adabіyot sohasіda ko‘zga ko‘rіngan vakіlі Хo‘ja Fazlulloh Аbulaysіy еdі. Bu fozіl shaxs haqіda ham hozіrсha juda kam ma’lumot yеtіb kеlgan. Аmmo manbalarda Хoja Fazlulloh Аbulaysіy “Мovarounnahr akobіrlarіdan bіrі” (Аbdurazzoq Samarqandіy), davrіnіng Аbu Аlі Sіnosі (Хondamіr) xullas, a’lamі ulamosі tarzіda tіlga olіnadі. U Міrzo Ulug‘bеk nazdіda juda е’tіborlі allomalardan bіrі bo‘lgan, shunіng uсhun Хoja Fazlulloh Аbulaysіy Міrzo Ulug‘bеk bіlan bіrga bіr nесha marta Shohruh Міrzo huzurіda bo‘lіb, u yеrda іkkі oylab qolіb kеtgan, Shohruh Міrzo saroyі akobіrlarі, jumladan, G‘іyosіddіn Bahodіr (Аlіshеr Navoіynіng otasі) bіlan ham uсhrashgan va tanіshgan ko‘rіnadі” degan fikrlari ham joy olgan.
Библиографические ссылки
Alіsher Navoіy. Mahbub ul-qulub. – Toshkent: Yoshlar nashrіyot uyі, 2018. – B.6.
Алишер Навоий. Ғаройиб ус-сиғар. МAT. 20 томлик. – Тошкент: Фан, 1988. – Б.374.
Алишер Нaвоий. Мaжолис ун-нaфоис. 20 томлик. T.13. – Tошкент: Фaн, 1997. – Б.85.
Алишер Навоий. Ҳайрат ул-аброр. – Тошкент: Ғафур Ғулом номидаги Адабиёт ва санъат нашриёти, 1989. –Б.160.
Абдуллаев В. Танланган асарлар. Икки жилдлик. 1-жилд. – Тошкент: Фан, 2002. – Б.154-155.
Абдураззоқ Самарқандий. Матлаъ ул-саъдайн... – Тошкент., 1969. – Б.149-152.
Бертельс Е.Э. Избранные труды. Навои и Джами. – М: Наука, 1965. – Б.225.
Валихўжаев Б. Буюк маънавий муршид. – Т: Фан, 2004. – Б.113.
Валихўжаев Б. Буюк маънавий муршид. – Тошкент: Фан, 2004. – Б.116.
Валихўжаев Б. Навоийнинг Самарқанддаги қадамжолари. – Самарқанд, 1991. – Б. 23-31.
Зеҳний Т.Н. Санъати сухан. – Душанбе: Ирфон, 1979. – Б.90.
Каримов С. Алишер Навоий ва Самарқанд талқини. Алишер Навоийнинг ижодини ўрганишда илмий мактабларнинг ўрни. Илмий-назарий конференциялар материаллари. – Cамарқанд, 2012. – Б.5.
Мухитдинова Н. Алишер Навоий мадрасаи олияда таълим олганми? ЎзА. 06.08.2020 йил.
Сaлоҳий Д. Мутaфaккир в a мумтоз шеърият. 1-китоб. – Сaмaрқанд: Имом aл-Бухорий мaркaзи, 2018. – Б.31-33.
Умаров Э. Карвон йўлида унинг излари. Совет Ўзбекистони, 1991. 9-fevral.
Фахриддин Али Сафий. Рашаҳот. – Тошкент: Абу Али Ибн Сино номидаги тиббиёт нашриёти, 2003. – Б. 536.
Xondamіr. Makorіm ul-axloq. – Toshkent: Yoshlar nashrіyot uyі, 2018. – B.132.
Қувонов З. Абдуқодир Ҳайитметов адабий фаолияти. РhD. дисс. авт. Самарқанд., 2020. – Б.45.
Ҳайитметов А. Адабий меросимиз уфқлари. – Тошкент: Ўқитувчи, 1997. – Б. 226.